Az örökösnő 3. rész-záró fejezet

Annabelle csengetett a Savelley villába és azt követelte, hogy beszélni szeretne velem. Én nem tudtam mit tenni ezért a picit Chrisnek adtam és a kapuhoz mentem. Már a távolból jól láttam, hogy elegánsan van felöltözve és 3 gyerekkel a nyakán álldogál és rám vár. Kicsit összekulcsoltam a kezemet aztán kapunyitásra elengedtem. Annabelle sokat változott az elmúlt 2 év alatt. Mi több: jól nézett ki. Jól áll neki az anyaság. A haja be volt kötve kendővel ilyen divatos szerelésben volt a gyerekei pedig édes kis gyerek ruhában voltak. –Szia Petra!-köszöntött jókedvűen Annabelle és átölelt. Ez eléggé szokatlan volt tőle, mert nem szokott csak úgy az ember nyakába ugrani. –Szia,köszöntem neki és én is megpusziltam jobbra-balra. Annabelle elengedte a gyerkőceit és velem együtt besétált a villába. –Hallom apánk meghalt.-közölte csendesen Annabelle, mintha templomba mentünk volna. –Igen,agyvérzést kapott és nem figyeltek rá időben…-feleltem neki. Éppen a kis Max rohant elém: - Anyu,anyu! Mikor jön apu?-kérdezte sírva. Michael nemsokára átjön hozzánk, és elviszi a kis Maxet a vidámparkba. –Nemsokára jön. Addig hajtogass neki hajókat.-és letettem a földre és Max elfutott a szobájába. –Ez a te fiad??-kérdezte Annabelle. -Hiszen nagyon hasonlít….Michael-re..-mondta meglepetten. Hát csak rájött a hasonlóságra…Ezt nem tudom eltitkolni előle… -Igen,valóban így van..-mondtam neki. Annabelle rám bámult és azt leste mikor folytatom a sztorit:- Még 2 évvel ezelőtt volt..hogy elvitt Firenzébe nyaralni..vagyis hát szeretők voltunk…és Chris nem tudta…és én pedig külföldön voltam. És időközben beleszerettem Michael-be és a repülőn leitatott és ott fogant a gyerek…mikor várandós voltam Michael tudta,mert már a reptéren rosszul voltam. Chrisnek meg azt hazudtam,hogy tőle van…és elhitte…de ma már tudja…akkor bocsájtott meg mikor megszületett Amanda… Így elfogadta Maxit saját fiaként,de közben megesküdtem neki, hogy abba hagyom Michael-el a viszonyt és csak látogatóba jöhet meg elviheti Maxit 3-4 órára,de a lényeg, hogy este 10 előtt hozza haza. Így megegyeztünk,Michael is egyetértett és hálás Chrisnek, hogy ilyen engedékeny és örül, hogy láthatja a saját fiát. Chris pedig bólongatott, hogy oké oké csak menjen és foglalkozzon a fiával….-meséltem neki.Chris időközben felelős férfi lett. Magába húzódó és vissza fogott volt. Akkor szólalt meg amikor kellett. És a gyerekekkel játszott, vagy az irodájába ment dolgozni. Én pedig elvégeztem a háziasszony tevékenységeimet, persze a házvezetőnő is segített nekem. A konyhában meg maradtak a régi alkalmazottak és az olasz Armandó szakács. Anyámék pedig visszautaztak Los Angeles-be, hogy John tudjon menni, dolgozni. Én pedig egyedül maradtam, annyi időm van még. Nem tudom mit csináljak… Eközben mikor lementem a teraszról megláttam Maxit és Michael-t. –Anyuuuu!-és a fiam hozzám rohant felemeltem és megölelgettem. Michael is odajött és megpuszilta az arcomat.-Mi újság?-kérdezte vidáman. A fiúnk pedig minket nézett. Szép szemeivel jobbra-balra kacsingatott ránk.-Hát ez a fiú alaposan megváltozott. Fogadok, hogy a kislányokra is kacsingat. Akárcsak te.-mondtam neki nevetve. Michael pedig megsimogatta a hajamat.-Bárcsak újra kezdhetnénk…-suttogta. Közben Annabelle jelent meg a lépcsőnél. Lejött és a könyvét pedig letette egy asztalra. –Szia!-köszöntötte Michaelt. Michael pedig rámosolygott és üdvözölték egymást. –Látom a fiúcska nem bír magával.-mondta Annabelle. És elfogta az éppen futkározó Max-et és magához kapta.-Gyere ide te is ördögöcske.-mondta nevetve Annabelle. –Nem Anne neeem!-síkitott nevetve Max. És a kertbe mentek játszani. –Szóval-nézett rám ismét a férfi.- ha valami baj van gyere hozzám,hidd el, hogy nagyon szeretlek.-és közben az ajkaim felé vette az irányt és lágyan megcsókolt.
Este 11 óra volt és már nagyon álmos voltam és lefektettem a gyerekeket. Chrishez benéztem azt mondta még elintézi a dolgokat és jön mellém aludni. Csalódottan vettem észre, hogy a munkája fontosabb mint én… Így egy búcsú csókot leheltem az ajkaira és elmentem a háló szobánkba aludni.
Másnap reggel Chris azzal ébresztett, hogy el kell mennie üzleti útra. Nagyon megijedtem, mert féltem őt és hiányozni fog nekem! – De miért mész el?- kérdeztem sírva. Hiányozni fog a teste-lelke mindene,ez az az időszak mikor nagyon-nagyon vágyom rá.. És a vágyaim pedig megőrjítenek, hogy elégítem ki… -Semmi baj nem lesz cicus..-és megcsókolt. –Majd 2 hét múlva jövök!-kiáltotta mikor már a limuzinnál állt. Én pedig a könnyeimmel küszködve és ravasz mosollyal elégedetten támaszkodtam a korlátra. Ez a két hét fantasztikus lesz a szeretőmmel….
Délelőtt kiültem a hinta ágyra olvasgatni. Éppen az Elfújta a szél-t olvasom, immár ötödszörre,imádom ezt a regényt és mindig megváltozok tőle. Scarlett O’Hara erőt ad nekem. Így hát elő kaptam és kedvemre olvashattam. Időközben Maxi és Amanda mentek a homokozóba játszani. Én pedig gyönyörködtem bennük. Valaki elállta a fényt olvasás közben felnéztem és Michael volt. –Nem zavarok?-kérdezte viccesen. Rámosolyogtam:-Nem ,dehogy nem. Éppen már unatkoztam és közben a gyerekeket néztem.-válaszoltam neki. Michael mellém ült.:-Hiányozni fog Chris?-kérdezte. Én pedig picit elgondolkoztam:- Hát tulajdonképpen igenis- meg nemis…Szóval nagyon beletemetkezett a munkájba és alig láttuk egymást..és úgy hiányzik a közelsége…a romantika és a gyönyör minden amire egy nőnek szüksége van. Olthatatlan tűz van bennem!-akadtam ki rajta. És közben azon kaptam magam, hogy Michael már simogat. – Erre vágysz?-kérdezte lágyan, és a karjaimon végig húzta az ujjait. Én pedig kezdtem elveszíteni magam. –Menjünk fel…-mondtam neki. A gyerekek ott maradtak a homokozóba és játszottak tovább. Én pedig Michael-el kikötöttünk a háló szobában… -Petra nem bírom ki ha mellettem vagy.-lihegte Michael. –Én se…egyszerűen megőrűlök tőled.-mondtam neki a vágytól túlfűtve. Egyszerűen nincsenek rá szavak, hogy imádom őt. Igazi férfi aki valóra váltja az álmaimat! Michael őrűlten csókolgatott jobban minta repülős úton és mivel nem ülésen voltunk hanem az ágyon könnyebben ment minden ahogy mennie kellett…. Pár órával később már túl hevülten ébredtünk fel egymás karjaiban. Tisztára őrűlt dolgokat csinálunk, de hát nem tudok mit tenni, ilyen a természetem,könnyen tűzbe lehet hozni. Az elolthatatlan vágy még mindig ott égett bennem…
3 óra tájt kitébolyogtam a szobából. Egy kis frissítőre és öntöttem magamnak egy pohár limonádét és úgy ittam mintha sivatagban császkáltam volna pár óráig… Végül nagyon jól éreztem magam Michael közelében. Dalolásztam, szökdécseltem, mint egy gyerek és síkitani akartam a boldogságtól. Michael pedig mindig felbukkant ahol voltam és titokban elbújtunk csókolózni. Imádom ezt a szerepet és oda vagyok Michael-ért és bármit megteszek érte amit lehet. A gyerekek és az alkalmazottak semmit sem sejtenek rólunk de nem is baj…
Annabelle mosolyogva jött be hozzám, a szalonba és leült elém.:-Képzeld, sikerült elválnom a férjemtől!-mondta büszkén. Én pedig felkaptam a fejem. –Hogy hogy?-kérdeztem. Annabelle izgatottan folytatta:- Van egy gazdag úrfi aki udvarol nekem! És és mivel 23 éves vagyok azt mondta pont ilyen fiatal lányra van szüksége!-és tapsolt örömében. Én pedig felhúztam a szemöldökömet:-De hát vannak gyerekeid! Mit fog szólni?-kérdeztem csodálkozva. Annabelle továbbra is ragyogott: -Kiderült, hogy neki is vannak gyerekei az előző házasságából még pedig felnőtt gyerekei: 23-24 évesek.-mesélte boldogan. –De hát hány éves a pasi?-kérdeztem. Annabelle pedig rávágta:- 48 éves!-mondta nevetve. Én pedig majdnem padlót fogtam… Volt már Annabelle-nek barátnője…aztán rendes férje…most meg majdnem 50 éves pasit akar akinek már vannak felnőtt gyerekei??? Hiszen saját gyereke lehetne!!! –Annabelle nem akarok beleszólni, de 48 éves pasi túl idős hozzád…-mondtam neki. Annabelle pedig ezt válaszolta:- Ha tudnád, hogy Franciaországban mekkora birtoka van és ha feleségül vesz elvihetem a házasságba az örökség másik felét…-áradozott.. Itt volt a megoldás kulcsa: Annabelle azért jött, hogy elvigye a vagyon másik felét….
De miért pont ilyen idős pasival kell összebútorozni?? Miért nem elég neki kb. Michael-el egyidős pasi??? Komolyan a pénz miatt teszi, vagy tényleg szereti?? Azt hiszem már tudom mit kell tennem…fájó,de megkell mentenem Annabelle-t ebből a kapcsolatból…Felkell adnom egy viszonyt azzal a valakivel és átadni Annabelle-nek mégpedig Michaelnek..
Gyönyörű júniusi reggelre ébredtem és mellettem feküdt Michael. Mikor felébredt csókolgatni kezdte a mellkasomat én pedig elájultam tőle. Egyből az agyamba villant az a gondolat, hogy Michael és Annabelle…. Összeillenének… Igaz, hogy a Max tőlem van, de szerintem Annabelle elfogadná még a 3 gyerek mellé… és 4 lehetne aztán Annabelle és Michael elvállalhatná az 5. gyereket…. Végülis van hozzá vagyon meg itt lakhatnának én pedig rendezném a kapcsolatot Chris-szel… -Michael..-szólítottam csók közben. A férfi elmélyülten csókolgatott és közben ezt mondta:- Hmmm mondd csak bogaram..-és rám nézett. A szeme csillogott a vágytól és látszott rajta, hogy ő is boldog. –Van egy kérésem-kezdtem és közben felálltam az ágyról-én most befejezem veled ezt az egészet…- mondtam szigorúan. Michael megvolt lepve:-De miért szívem? Nem tetszik amit csinálok?-kérdezte csalódottan. Nekem is fáj a szívem nem szívesen hagynám abba ezt a kalandot…de mégis csak szeretem Christ…és nem akarok ugyanabba a hibába esni… -Hagyjuk abba..én ezt nem akarom tovább.Vannak gyerekeim és férjem és nem akarom megcsalni..nem akarok még egy gyereket tőled…-feleltem neki száraz hangon. –De hát védekeztünk nem?-kérdezte a férfi. Én pedig nagy nehezen ki mondtam:- Az a helyzet…hogy már jó pár hete terhes vagyok….nem szedem a gyógyszert mert Chris megkért rá…és elfelejtettem, hogy mit ígértem neki…-kezdtem. Michael felragyogva megfogta a kezemet:- De hát ez jó!!! Kicsim lesz még egy gyereked tőlem!-kiáltott fel örömében. Én pedig lehajtottam a fejemet. Végül kimondtam ami nyomta a szívemet:- Elfogom vetetni…nincs mese,én nem fogom megtartani. Elég lesz neked Max és mész Annabelle-hez.-mondtam neki határozottan. Michael felfogta látszólag és felvette a ruháját és csalódottan kiment a szobából. Én pedig az ágyra zuhantam és zokogtam ameddig csak bírtam….
2 hét eltelte után Chris a sikeres üzleti útból jövet megölelt engem és megcsókoltuk egymást. Totálisan egymásnak estünk a kapu előtt és csókolóztunk ameddig bírtuk. –Hűha,te aztán kiéheztél rám.-mondta nevetve Chris. Én pedig elpirultam. Erre vágytam mióta Chris nem nézett rám… De most itt van és végre irányíthatom! Éppen ebédhez terítettek így bevezettem az ebédlőbe. :-Nos, szerelmem…milyen volt az út?-kérdeztem mézes-mázosan. Chris erre begerjtedt.:-Hűha, látom nem bírtad ki nélkülem.-válaszolta izgatottan. –Előbb edd meg az ebédet…és várlak fent.-mondtam neki integetve és a lépcső felé vettem az irányt. Christ már alaposan felcsigáztam….
5 perccel azután, hogy lent hagytam készülődtem a mi kis esténkre,gyertyákat gyújtottam és pezsgőt bontottam. Aztán az ágyon feküdtem és vártam rá… Közben megjelent Michael és rám nézett:- hűha ezt nekem szántad?-kérdezte viccesen. Én pedig felugrottam:-Menj ki innen!- szóltam rá. De a férfi nem mozdult. – Arra voltam, jó ,hogy a férjed elment akkor engem használtál játékszernek?-kérdezte mézes-mázosan. Nem tudtam erre sehogyan se reagálni, és belöktem a szekrénybe. Ekkor jött be Chris. – Oh, bébi milyen csábító vagy.-oda jött hozzám és megcsókolt engem. Én pedig ideges voltam végig a romantikus este alatt és láttam, hogy Michael rám kacsingat a szekrényből egész este….Ciki volt….
Chris összeszedte magát és kijelentette, hogy lemegy dolgozni. Én pedig csalódottan néztem utána és összeszorult a gyomrom… Mikor kiment, Michael levegő után kapkodva lépett elő a szekrényből. – Oh bébi bébi…jaj juj… te hallod ez a pasi rémes az ágyban..cseppet sem élvezted.-nevetett Michael. Erre begurultam és felpofoztam! – Hééé bébim, ne ütögess mert ha felém emeled a kezed nagyon megbánod!-mondta mérgesen. Szerintem féltékeny lett…biztos kifigyelt, hogy mi zajlott itt az előbb. –Én mindig is tudtam, hogy erre a pillanatra vágyok…és vártam, hogy mikor fogsz szakítani velem…És láss csodát meguntál engem és visszatáncoltál a férjedhez…Erre voltam jó! És a gyerek?? Hát az anyja nélkül növekszik fel és addig nem leszel…-mondta csábító, de félelmetes hangon. – Michael…-mondtam, de nem hallgatott rám. Halál félelmem volt. Michael megfogta az arcomat és lágyan megcsókolt. Aztán elengedett.:- Bébim, búcsúzz el örökre ettől az élettől! Mára végzem veled, apád parancsára és az örökség meg marad nekem!!!!! –ordította és egy kést húzott elő a zsebéből!!!!! Én pedig remegtem a félelemtől minden bűnömet elrebegtem Istennek és kértem, hogy Christ vezesse ide az érzései mert mindjárt meghalok….
Amint Michael felém emelte a tőrt éles síkitás jött ki a torkomon és közben Chris berontott és meglátott engem és Michaelt. Chris gyorsan behúzott Michael-nek és elkezdtek verekedni. Én pedig gondolkoztam, hogy mit tegyek és megláttam egy baseball ütőt és Michael-t jól felbe kólintottam. A férfi ájultan esett össze és a kés pedig kiesett a kezéből. Chris pedig odafutott hozzám:- Nincsen bajod drágám?-kérdezte aggódva. – Nincs a lényeg, hogy neked nincs.-mondtam neki. Míg Michaelt őriztem addig Chris kihívta a rendőrséget… Én pedig vigyáztam Michael-re, és a férfi ébredezni kezdett. Totál szédelegve felém nézett és felállt. Alig bírt állni a lábán és hörögve rám támadt. Mikor felém jött én pedig háttal mentem éppen a terasz ajtó felé vezettem és mikor már nagyon ugrani készült, futott felém én pedig félre léptem az üveg ablaktól és Michael őrült módón belevágódott az üveg be és a korláton átesett és belesett a medencébe… és meghalt….Chris és a rendőrök beléptek a szobába és látták, hogy Michael halottan lebeg a víz feszínén és lementek a medencéhez. Chris pedig hozzám rohant és átölelt:- Drágám! Mi volt ez?-kérdezte remegő hangon. – Michael felébredt és kiakart lökni az ablakon,rám támadt mint egy bika! Én pedig elálltam az útból és pont az ablaknak rohant mint az őrült és kiesett,átesett a korláton és bele a medencébe!-meséltem neki sírva.
A rendőrök elmesélték a nyomozás után, hogy Michael egy kéj gyilkos… Csak hát ezek szerint tényleg belém szeretett és végül nem bírta a látványt, hogy Chris-szel vagyok… Szerencsére eddig nem esett bajom és minden rendben van, a kis Max-nek pedig azt mondtam, hogy az apukáját elvitték az angyalok mert nagyon beteg volt. A kisfiú pedig sírva ölelt át:-Oh, anya! Úgy szeretlek téged. De tudod, hogy Chris bácsi az én apukám mert úgy vigyázott rám.-mondta szipogva Maxi. Én pedig szorosan megöleltem a fiamat. Nem gondoltam volna Michael-ről, hogy a pénz miatt megy ki a játék….
Elvetettem a másik babámat, akit Michaeltől vártam. Nem kellett nekem.. Nem akarok tőle még egy gyereket aki emlékeztet rá… Chris ezt már nem tudhatja meg. Annabelle tudja mert ő benne megbízok és jó féltestvér. – Mindig bármikor a segítségedre jövök.-mondta a búcsú napján Annabelle. Én pedig megöleltem és mikor elindultak még többször integettünk egymásnak. Az autójuk elfordult….
Chris boldogan átölelt és megcsókolt. A gyerekek pedig vidámak voltak. Nagyon boldogok vagyunk és remélem most már semmi baj nem fog történni. Az örökség pedig ellett osztva köztem és Annabelle között… Így mindenki megtalálta a saját útját. Annabelle pedig megtalálta az igazi hozzáillő férfit. Ők is nagyon boldogok!