Az Örökösnő

Anyámmal élek 10 éves korom óta és nagyon jól érezzük magunkat ketten. Apám elhagyott minket mert sokat veszekedtek a pénz miatt. Úgy volt,hogy én fogom örökölni a vagyont amit a nagypapa ránk hagyott halála után. Iszonyú nagybirtokkal rendelkezett és anyámmal nagyon örültünk, hogy a miénk lehet…Vagyis lehetett volna.. Apám lecsapott rá a válás után, elintézte az ügyvédével, akit jól meg is fizetett, hogy az övé lehessen minden vagyon amit anya édesapja rá hagyott. De anya kiborult, hogy ez így nem lehet, hiszen az övé és kiskora óta tudta, hogy az apja nagyon beteg és bármikor meghalhat… már mondta apának is,hogy ha egyszer eltávozik közülünk a papa akkor elosszák a pénzt, de apánál süket fülekre találtak a szavak.. Nagy büszkén bejelentette az anyósának, hogy övé minden ami létezik és a viszont nem látásra,nem ossza meg a pénzt senkivel… És kiderült, hogy miért…Nagypapa halála előtt még megírta a végrendeletet és azt írta bele, hogy ha meghal, akkor apa vigye tovább a vállalkozását és ha már elvállalta, neki adja a birtokot és a villát és a szőlő ültetvényt. Anya kiborult idegileg mikor megtudta! Így el kellett utaznunk Londonba és anya vett egy kis takaros házat, kiskerttel és eléldegéltünk benne, egészen mostanáig….
Suliba menet nagyon jó hangulatom volt, az idő is végre normális volt és nem esett az eső. Így eldöntöttem, hogy gyalog megyek a suliba, a mercimet ott hagytam a garázsban. Anyám időközben talált magának egy férfit és nagyon boldogok. És a vicces, hogy a kollegájával jár vagyis csak a volt kollegájával. Anya otthon maradt a munkából és az aktuális pasija dolgozik, mert anya a féltestvéremmel várandós. Kiderült, hogy ikrek lesznek egy fiú és egy lány. Nagyon boldogok voltak mikor megtudták, hogy lesz közös gyerekük. Amikor bejelentették nekem, féltek, nehogy valami dühkitörésem legyen ,de hál istennek egészen jól fogadtam a hírt,mi több nagyon örültem neki! Így nagyon elvagyunk, megtaláltuk a helyes irányt az életünkben és anya pasija is rendes fickó. Minden este szoktunk társasozni, meg segít a leckémben. Egész jó arc. És nagyon kiváló pótapa. Amikor anya látta, hogy milyen jól kijövünk hivatalosan is bejelentették, hogy ha megszületnek a picik,akkor John és anyám össze fognak házasodni!
Hát most jövök én, ne csak mindig a családi életemről meséljek! Hmmmm hol is kezdjem? A nevem Petra. Anyuék Petrusnak becéznek,ja és 18 éves leszek a jövő hónapban. Hát Londonban Pétrá-nak szokták ejteni, de olyan vicces, de az angol barátaimnak megtanítottam, hogyan kell kiejteni a nevem végülis ki tudják mondani a nevemet normálisan: Petraaaa.
Ma délután haza mentem és vidáman ledobtam a táskámat az előszobába és a konyhába mentem. John ült a konyhában és éppen egy újságot olvasott. Anya pedig a nagy hasával sürgött-forgott. –Szia szívem!-köszöntött anya és egy jó nagy puszit nyomott az arcomra. Leültem és néztem az újság címlapját amit a nevelő apám olvasott.-Képzeld van egy jó hírünk! Vagyis hát nem is tudjuk…-kezdte anya. Leült John mellé és megfogták egymás kezét. Rám néztek, ezúttal komolyan. –Babám…Tudod… apáddal sokat veszekedtünk régen főleg a vagyonon és hát… tegnap felhívott, hogy mi van velünk stb.. Azt mondta, hogy igazából azért hívott mert bánja a múltban történt dolgokat és szeretné jóvá tenni…és látni szeretne téged… -fejezte be elhaló hangon. Én pedig tátott szájjal bámultam rájuk. Nem hittem a fülemnek!- Tessék??-kérdeztem vissza elámulva. - Holnap délután indul a repülő Los Angelesbe…- mondta anya és elmosolyodott.
Megérkeztem, Londonból Los Angelesbe és totálisan zajos és nyűgős hely. Ja és süt a nap! Leszólítottam egy taxit és elvitt oda ahol apám lakik. Gyönyörű a birtok és tényleg van egy nagy szőlő ültetvénye és és áááá még virágos kert is van! Szobrok és egy nagy szökő kút és beépített medence. Legalábbis ezt láttam a kocsiból. Mikor megérkeztünk nem bírtam szóhoz jutni: nagy kapu fogadott engem,és gyönyörű angyal szobrok őrizték a bejáratát. „Üdvözlet a Savelley birtokon!” Savelley apám neve és még át is íratta mikor papa meghalt…Ha én öröklöm, a birtokot akkor megmarad a név h Savelley? De hát át vettem John vezeték nevét: Harold…. John Harold… és ez a különleges vezetéknév lenne majd nekem??? Savelley… eléggé nemesen hangzik..mint valami dús gazdag báró név vagy nem tudom… Amint gondolkodtam a nevek eredetéről közben becsengettem…Egyből egy csiripelő csaj hang szólalt meg:- Üdvözöljük Ön-t a Savelley-birodalomban! Kérem jelentkezzen be és mondja be a nevét a sípszó után és nyomja meg a 2-es gombot köszönjük.- és egy dallamocska felcsendült. Aztán véget ért egyből egy másik nő hang szólalt meg:- Jó napot kívánunk, kérem mondja be a nevét a sípszó után!-és egyből sípszó volt és mondtam rögtön: Jó napot, Petra Harold vagyok. És az édesapámat Charles Savelley-t keresem..- hű hát nem kellett volna mondanom, hogy az édesapámat…Na mindegy. A kapu kinyílt és egy inas fogadott engem. –Jó napot Harold kisasszony.-és elvette tőlem a bőröndömet. Még mielőtt bementem benyomtam a kettes gombot. A bejárathoz elegáns lépcső vezetett fel. Nem mertem rálépni a kőre mert márványból van és gyönyörűen csillogott. Meg féltem attól, hogy elesek. Az inas kinyitotta előttem a 10 méter magas és 500 kg-os ajtót. Na jó az ajtó nem volt olyan nehéz, de az tuti, hogy az inas is erőlködött vele. Beléptem és ámultam bámultam. Gyönyörű csillár lógott a plafonról és megint csak egy lépcső vezetett fel és mikor felér az ember jobbra-balra elfordulhat. Gondolom arra vannak a szobák. Amikor ámultam-bámultam szinte nem tértem magamhoz. Egy elegáns férfi jött le a lépcsőn. S rá bámultam illetlenül,pedig nem kellett volna…Inkább mérgesen, hogy kihasználta anyámat a pénz miatt, hogy gazdag lehessen és szédítette az anyai nagyapámat, hogy ő egy jó üzletember…de sajnos azt kell mondanom, hogy az igazi apám egy csaló!!! Az apám nagy büszkén mosolygott és cseles kacsintással elfeledtette velem amit gondoltam róla. Nem minden arany ami fénylik… De vigyáznom kell vele, mert mi lesz, ha elakar venni anyától, hogy megkeserítse jobban az életét, hogy nemcsak a vagyonát, de a gyerekét is elveszi!!! Van olyan gyanúm, hogy ezt akarja! Nem fog tudni átverni azt előre megmondom! –Jó napot apám…a lányod vagyok Petra…Harold…-mutatkoztam be neki és felnéztem a lépcsőre. Akkor velem egy idős lány jött le a lépcsőn… -Szia Petra…öhmmm örülök, hogy eljöttél hozzám. Már nagyon régen láttalak, és gondolom, tudod, hogy azért hívtalak ide, hogy jóvá tegyem amit a múltban tettem veletek..-közben felnézett a lépcsőn álló lányra. Olyan volt mint apa…És gyönyörű, mint egy hercegnő. Mintha a tesóm lenne! –Jó napot kisasszony.- mondtam neki félénken. Kicsit zavarba hozott az apám és az ő közte levő hasonlósága….és még velem egy idős!!! – Szia.-köszönt modern módón. Hmmm lehet, hogy nem is olyan úri kisasszony, ahogyan én gondolom? -Annabelle Savelley vagyok.- és kezet rázott velem. Még a neve is milyen jól rímmel Annabelle Savelley…és még a neve is nemesebb mint az enyém, pedig ez a név engem illetne… Apám tette tönkre a mi családunkat! A Rivonaldy családot! Anyám vezeték neve! Apám pedig egy senki volt, mikor megismerkedtek és mikor átvette a vagyont akkor eldöntötte, hogy valami előkelő vezetéknevet talál ki magának. Tömény gyűlöletet éreztem irántuk, ezeket a címeket meg sem érdemlik! Csoda, hogy anyám már beletörődött a veszteségbe és inkább engem választott mint a pénzt…meg a fényűzést..De majd én elintézem a dolgokat hiszen én vagyok a hivatalos jogutód!Annabelle pedig csak egy kis senkiházi egy egyéjszakás kalandból… Azt hallottam, hogy apa felesége egy szajha volt valamilyen klubban és ott szedte fel… Még 18 évvel ezelőtt is csalta anyámat azzal a nővel! Hát látszik is a lányon, hogy olyan mint apa…vagyis igaz, hogy elegáns meg minden, de tuti, hogy olyan szélhámos, mint ő. –Gyere beljebb és érezd jól magad a családunkban.- mondta apa és bevezetett engem egy ilyen szalon szoba féleségben.
Leültem a díványra és egyből elém toppant egy szobalány. Fekete hajú,teltkarcsú nőcske volt és nagyon bájosan,francia akcentussal csevegett Annabelle-el, hogy milyen innivalót szeretne. Aztán hozzám fordult:- Jó napot kisásszony, válaszon,hogy milyen inni szeretne?-és kedvesen oda adott a kezembe egy itallapot…. Ehhh…Itallap..Apám ennyire elvan szállva magától, hogy egy itallappal akar meglepni… Na mindegy,látszik, hogy nem ismeri a konyhát és még azt se tudja mi van a saját hűtőjében…Annabelle csengetett a szobalánynak meg az inasnak és mindketten ott voltak se perc alatt! Biztos, hogy már ott álltak az ajtónál és hallgatóztak hiszen a Csengetett Milordban is ez volt…És megmondom őszintén úgy is éreztem magam mint a sikersorozatban.. Apa meggyújtott egy pipát és felállt. Felém jött és végig mért:- Nagyon hasonlítasz anyádra…Bár a szemeid olyanok mint nekem.. Tipikus Rivonaldy vér….Lássuk csak miket tudsz rólam?-kérdezte apa és elém ült. Mivel ott ült mellette Annabelle megfogta a kezét…Nem szimpatikus nekem a féltestvérem, de el kell fogadni, ahogy van…. –Hát azt,hogy elhagytad anyámat…Bár 10 éves voltam és még mindig emlékszem a veszekedésekre…Amit nagypapa hagyott rám azt elvetted…-elcsuklott a hangom.. Nem erre számított szerintem. Apa megfogta a kezem:- Igen tudtam, hogy ezt fogod mondani és megakarod kérdezni, hogy miért voltam olyan szemétláda akkoriban…de sajnos nem tudhatod ennek nagyon nagy titka van. De kérlek erről soha ne beszéljünk, most a jelenlegi örökös te vagy és azért hívtalak, hogy lemondassalak a vagyonról és hogy Annabelle kapja meg mind.-ezzel elnyomta a szivart és kiment.
Döbbenetes! Le akar beszélni az örökségről??? A nagypapa biztos forog a sírjában! Ha ezt igazából hallaná apámat rég a börtönbe csukatná! Anya hát… anyának el kéne mondanom… Bár terhes és ingerlékenyebb bizonyos dolgokra,de hát ez van… Inkább nem mondom meg neki, ezt magamnak kell elintézni! 18 évesen talpra állok és harcolok azért ami nekem jár!
Azt hallottam a konyhában alma mosás közben, hogy Annabelle-t akkor jogosítja a vagyon ha időben férjhez megy. De mivel nincs még jelöltje így nem írhat alá semmilyen papírt és ehhez az én beleegyezésem is kéne. Soha nem fogok beleegyezni! Ha még Annabelle nyalizik is nekem, hogy jaj Petra naaa légyszííí írd alá a papírokat még akkor sem! Nem érdekel senki hamis ígérete, nem fognak befolyásolni ezzel. Még időben be kell pasiznom és el lesz intézve a dolog és szerintem egy házassági ajánlat se lenne rossz, és belevinném a vagyont. Ahogy ezen gondolkoztam már tudtam, hogy mi lesz az első dolgom!
Köztudott, hogy apa imádja másodszülött lányát és mindent megtenne érte, hogy boldog legyen. Még az anyámnál fiatalabb barátnőjét is boldogítja… Apa elhagyta anyámat ezért a szajháért…és tessék itt áll előttem egy múltbéli szajhából egy elegáns nő. Mézes-mázosan kezet fogott velem és pukedlizett is, hogy örül a látogatásomnak és reméli, hogy otthonosan beköltöztem és már nagyon vártak engem. Micsoda kamu szöveg nem?? Elérkezett a vacsora ideje és Annabelle (aki nem bírt leszállni rólam mióta itt vagyok) nagyon kedvesen próbált közeledni felém. De olyan furcsa csaj amúgy nem tudom miért,de biztos, hogy van valami vele.. Vacsora után elmentem aludni,mert nagyon elfáradtam az úttól és csak az ágyikót kívántam magam előtt.
Másnap délután elmentem apa könyvtárába olvasgatni, hogy lekössem magam mert nagyon unatkoztam. Nem volt kedvem beszélni senkivel és gondoltam, hogy egy jó könyv segít kirázni ebből a zűrből. És sikeresen el is űztem a problémákat egy órára. A könyvtárból jövet mentem a folyosón és Annabelle szobája mellett elhaladtam és elcsíptem egy beszélgetést és hallgatóztam. – Na és milyen volt a múltkori buli?-kérdezte a lány Annabelle-től. –Oh hát gyönyörű, de nem találtam nekem való fiút…de nem is fogok..-hallkult el. De vajon miért? Tovább hallgatóztam… -Hiszen tudod jól, hogy mindezt apád miatt teszed,miért nem vállalod fel a másságodat?-kérdezte a barátnője. Másságát??? Döbbentem le. És bekukucskáltam a kulcslyukon és láttam, hogy egymás előtt állnak. – Na, gyere csókolj meg…-lihegte a barátnője. – De…én nem…-mondta Annabelle. –Na..-és láttam, hogy a lány felé lépett. S elkezdtek hevesen csókolozni!!!! ÚRISTEN!!!!!!!!!!!! A látvány sokkoló volt,soha nem láttam még ilyet! Úgy eliszkoltam onnan, mintha soha nem jártam volna ott!
Vacsoránál apám éppen egy nagyítóval a régi és értékes pénzérméket vizsgáltatta és persze nem az övé hanem anyámé, úgy tett mintha ő vigyázott volna rá sok-sok évig.. Éppen Annabelle jött be az ebédlőbe és puszit nyomott apuci arcára…és elegánsan lecsücsült a székre. Néztem a lányt, hogy tényleg vannak-e ilyen hajlamai.. vagy inkább akkor mikor velem beszélget.. – Na elment a barátnőd Susanne?-kérdezte apucink. –Oh, igen és nagyon jól éreztük magunkat.-válaszolta a lány szemrebbenés nélkül. Pedig az én szemeim soha sem hazudnak,de Annabelle szavai annál inkább! Lefekvés előtt totálisan rám tört a gondolkodás mód. Azon filóztam, hogy mi lehet apával és Annabelle miért nem mondja meg neki, hogy ő a lányokat szereti. Úgye bár én elfogadom olyannak amilyen, de tényleg. Annabelle ilyen…és nem szeretném, ha olyan házasságba kerülne ahol férje van és nem is érez iránta semmit…és rossz lenne neki. De ha apa megtudja, hogy miket szoktak csinálni Susan-nel hát az biztos, hogy kitagadná a saját lányát. Igaz én elmondanám apának, de nem teszem vele. Most tényleg elhatároztam, hogy rendes leszek a féltestvéremmel,csak még meg kell ismernünk egymást.
5 óra felé kihívtam Annabelle-t a medencéhez napozni. Nagyon csinosan felvolt öltözve és elegáns kis karperecet húzott fel a csuklójára. Napszemüvegben és szalmakalapban olyan volt mintha most lépett volna ki egy divatmagazinból. Persze ő megteheti…Az én vagyonomból… Nagy lazán lefeküdt a napozó ágyra…- Na tök jó idő van nem?-kérdezte Annabelle. Pfff… jól kezdi: jaj de jó idő van tesókám című rész, hű de jó lenne ha lemondanál az örökségről és itt hagynál minket békében és ellennék Susannal végre és nem piszkálnál itt engem…szerintem ez akart lenni… De mindegy. Én is lefeküdtem a napozó ágyra és élveztem, hogy süt a Nap. Félóra múlva már megkellett szakítanom a csendet egy dolog nem hagyott nyugton Annabelle és Susan közötti viszony… Most már tisztázni akarom vele a dolgokat…-Anne…figyelj én…-kezdtem volna bele,de közbevágott:- Holnap jön egy pasi látogatóba! És azt állítja, hogy feleségül akar venni engem..de én nem akarom őt!És hagyjanak békén!Utálom a nyomulós pasikat! Fúúú nagyon gáz! És ááááhhhh else tudod képzelni, hogy milyen öregek! 30 évesek vágod? Ilyen üzletemberek, mint apánk és áááá nem akarom…-aztán elhallgatott.-Amúgy mit akartál mondani?-kérdezte Annabelle. –Hát már semmit,de én is ilyen hasonló pasi témát akartam kérdezni, de megoldottad a problémámat..-válaszoltam. Hát a problémámat nem oldotta meg, de jó lenne, ha én szereznék meg egy pasit és nem ő!
8 óra felé apa vendégeket hívatott át Annabelle számára és nagyon izgatott volt, hogy a lánya majd jó férj jelöltet választ majd? Hát nem is mondok erre semmit. Sok-sok vendég volt a Savelley- villában és eléggé elegánsak is voltak. Próbáltam estélyi ruhát venni, de utáltam egy ilyeneket hordani.. Los Angelesi divat és áhhh olyan szűk volt meg nem is tudom, hogy tudnak ebbe mozogni a Hollywood-i sztárok??? Hű atyaisten még színészek is vannak! Ott van Mel Gibson meg hűűűű Kenau Reeves! Juj és Scarlett Johanson!!!!! Nem is tudtam, hogy apának vannak kapcsolatai a sztárokkal. Ahogy körül néztem még Christina Aguilera is ott volt! Aztán jött Hugh Heffner is és uhh az új barátnőivel. Ez igen kész Hollywood-i parti ez!
Közben csak Annabelle eljegyzési partija! Vagyis hát pasi kereső partija… De apa nagy büszkén már az eljegyzésről hablatyol mindenkinek. Annabelle elkapott nagy szerencsétlenségemre és elvezetett egy pasihoz….-Tessék bemutatom neked Michael Gregory-t.-mutatott be a pasinak… Olyan 25 éves lehet és és …és egyszerűen észvesztő! –Jó estét Savelley kisasszony!-és meghajolt előttem a férfi. –Oh,jó estét a nevem Petra Harold Savelley!-és pukedliztem előtte. Soha nem figyeltek rám a pasik. Hiszen fekete hajú,feketében járó és visszahúzódó lány vagyok. Soha nem volt alkalmam pasikkal cseverészni, hiszen úgyis csak idő pazarlás…De ez a pasi más volt mint a többi. Fekete haja van és nagyon szexis ahogy mosolyog! –Ki maga???-kérdeztem tőle. De ő sejtelmesen elvezetett a táncparkettre. Lassú zene ment és egymás szemébe néztünk. – Hogy ki lennék én?? Hát apád jó barátja..Tudod: Michael Gregory biztosan hallottál rólam nem?-kérdezte mosolyogva. –Nem én….-válaszoltam és tényleg most először és remélem utoljára találkoztam vele,de tánc közben furcsa bizsergés volt a gyomromban és azt akartam, hogy essünk túl rajta, de az idő lassan ment. –És mi szél hozott erre? Kiderült, hogy apucinak kell a lánya pénze?-kérdezte sejtelmesen. A PÉNZEM?????? Áhhhhh mindig is tudtam, hogy apa erre pályázik!!! És várja, hogy beadjam a derekamat, hogy aláírjam a papírt!!!!!!! Ááááááááááááááááááááááá nem hiszem el! –Bocsásson meg én én…-dadogtam és közben nagyon mérgesen apámhoz mentem.
Nagy robajjal rontottam be az irodájába,éppen egyedül volt és számítógépezett. Mit csinál egy ilyen partin??? Hogy képzeli, hogy elvonul és itt elvan magával? –Apa!Beszélnünk kell most!-ordítottam rá. Soha nem szerettem őt és nem is fogom ezek után pláne! Apám meglepetten nézett fel rám:- Mi az kicsim? Ki bántott?-kérdezte megvető ártatlansággal. Ajjj de utálom ez ilyet…. –Most jut a fülembe az a pletyka, hogy azért békültél ki anyával és azért hívtál ide, hogy aláírjam azt a hülye papírt, hogy Annabelle és te hozzáférhessetek a vagyonomhoz! Biztos elszegényedtél vagy az én pénzemmel akarod növelni a gazdagságodat! Nem lehetsz ennyire öntelt! Egyszerűen nem hiszem el! Anyát soha sem szeretted és csak kihasználtad a pénze miatt??? Persze úgy könnyű volt a papát szédíteni, hogy jó lesz a vállalkozás és papa már amnéziás is volt meg minden és beledumáltad a fejébe, hogy jobb vagy mint anya!!!-mondtam kikelve magamból. Tényleg dühös voltam. Apa pedig nyugodtan mosolygott.MOSOLYGOTT! ez tényleg őrűlt. – Szegény kicsi Petrám nem tudod, hogy mi vár rád ezután…-és töltött magának egy pohár whisky-t.
Reggel lementem enni, bár igazság szerint nem mertem apa szemébe nézni, főleg azok után, hogy lehordtam és szembesítettem az igazsággal. Szerintem azt se lepné meg, hogy Annabelle mit csinál Susannal… De hát komolyan nem értem ezt a családot. Csupa rejtélyek és titokzatosság,hazugságok vannak. Még mindig azért vagyok itt, hogy vigyázzak a vagyonomra, mert ha nem lennék itt azt hazudják a bankoknak, hogy én nem is létezem… Képesek megíratni a sajtóval a halálhíremet… És azt se tudják, hogy ki vagyok, úgyhogy inkább az érdekelné az embereket h Charles Savelly meggazdagodott. S ezek után az első számú tervem, hogy híressé teszem magam! Úgyis van Londonban egy fiú haverom aki újságírással foglalkozik és megkérhetem, hogy jöjjön ide hozzánk,bújjon el, egy kis lakásban, egy picit lepukkant helyen és nem lesz feltűnő, hogy nekem dolgozik. S mivel van pénzem meg is fogom fizetni és apám meg foghatja a fejét, hogy meggazdagodom a sajtótól. Igen úgy érzem készen állok a csatára!Megmutatom, hogy milyen egy igazi Savelly!
3 körül felkerestem a neten az újságíró haveromat: Chris-t. Megírtam neki, hogy nagyon nagy szükségem van rá és jó lenne, hogy elutazna Los Angeles-be újságírónak. Christian egyből igent mondott az ajánlatomra és azt mondta, hogy másnap reggelre már meg is érkezik! Ez az! Írtam Chrisnek, hogy béreltem neki, egy lakást egy kissé lepukkant helyen, de ne féljen mert a négerek nem fogják bántani mert lefizetem őket. Sőt megkérem őket, hogy őrizzék apám bandájától Christ. A fiúnak tényleg tetszett az ötlet és azt is írta,hogy nagyon, de nagyon várja már a találkozásunkat!
Este megvető komolysággal mentem le vacsorázni. Jó kedvűen és dalolászva mentem be és mindenkinek köszöntem. –Sziasztok!-és leültem a helyemre. Annebelle pedig bámult rám, hogy mi a bajom,de aztán vállrándítással elkezdett enni. Apa úgy szintén. Végül megtörte a csendet:- Holnap jön Marie néni. A nővérem és szeretném, ha jól viselkednétek. A nagynénéteket nem nagyon bírom…,de azért vigyázzatok vele mert néha túl sokat beszél rólam… Imád pletykálni,de csak azért hívom ide mert szeretne látni titeket meg mondta, hogy mivel testvérek vagyunk találkozzunk már. Felajánlottam neki, hogy lakjon nálunk egy darabig. Remélem javulni fognak a nézeteltéréseink. Na további jó étvágyat. Vagy van valami kérdés?-apa körbe nézett az asztalnál, igaz csak én meg Annabelle ültünk, de hát apám elképzelt csomó más emberkéket magunk körül….Vicces… -Igen nekem.-jelentkezett Annabelle. – Nos, mondd szívem.-nyájaskodott apa… -Marie néni mit mondott hány körül jön?-kérdezte a féltesóm. Apa elmosolyodott:- Oh picim, úgy tudom már holnap reggelre itt lesz.- és tovább folytattuk az étkezést.
Gyomorgörccsel ébredtem. Egyrészt azért mert jön Marie néni másrészt jön Chris és harmadrészt kikell találnom egy frappáns cikket, amivel botrányt tudok okozni a világnak és apámnak. Anya pedig végre boldog lehetne.. Hiányzik anya. Írok majd neki levelet, de tudja, hogy el vagyok foglalva és tudja, hogy pontosan miért is vagyok itt. Marie néni pontosan 10re érkezett meg. Nagyon fiatalos nőszemély és nagyon színes egyéniség. Imádja a divatot és mindenhez ért, feltudja sorolni a legmenőbb divattervezőket és az össze kozmetikai cégek nevét. Úgy mond 40 évesen plázacica, de őt nem bánja. Imádja a pasikat és nem akar férjhez menni mert egyszer kijelentette, hogy a házasság rossz. És nem lehetsz olyan amilyen vagy és elfojtja az igazi érzéseidet… Hát ez ő tudja. De, felnézek rá mert szokott okos dolgokat is mondani. És világéletemben mindig is vágytam a nagynéném társaságára. Anya is nagyon bírja mert mondta, hogy ő a legnormálisabb a Savelly családban. Csak mivel apával elválltak meg messze voltunk egymástól csak telefonon és levélen keresztül tartottuk a kapcsolatot. Amúgy Marie néni anya párján áll. Lehet, hogy Marie nénit is bele kéne vonnom a médiába??? Majd inkább Chris-szel megbeszélem. Úristen nemsokára megérkezik, el kell intéznem a házmesterrel a bérlést!
A repülő téren izgatottan vártam Christ mert már régen láttam. Amikor szembe találkoztunk megöleltük egymást mint két jó barát. –Jaj,de nagyot nőttél!-kiáltottam fel. Chris nevetett:- De kedves tőled! Te pedig nőiesebb vagy mint tavaly!-mondta és közben átvettem tőle egy táskát. A limuzin amivel jöttem(apáé természetesen) ott várt minket a parkolóban és beraktuk a csomagtartóba a bőröndöket, táskákat nyomban beültünk a kocsiba és elhajtottunk a villához.
Chris ámulva nézett ki az ablakon, de közben a laptopját nyomogatta és a szemüvegét fel-le tologatta. Komolyan monitor fejű ez a csávó, de bírom mert jó fej és jó képű is… Na erről nem akarok beszélni…-Aha,szóval ez az a hely ahol élsz. –mondta komolyan a haverom. – Igen,vagyis ez azén villám csak apám uralja…-válaszoltam neki. Aztán nem sokkal negyed órával megérkeztünk az úgymond gettóba. A néger csávók és csajok nagyon örültek nekem. Chris-nek főleg! Az egyik nagy darab csávó adott neki egy pacsit és röhögött. Chris kicsit zavarba jött,de szerintem össze fognak haverkodni. Bevezettem a lakásba és a haverom ámult-bámult. Berendeztettem modern stúdióvá és újságírós irodává a lakást. – Azta Petra… nem is tudom, hogyan köszönjem meg.-hálálkodott. –Jaj,én köszönöm, hogy segítesz nekem. Tudod, kész életmentő vagy a számomra.-mondtam neki és megfogtam a kezét. És lágyan megsimogattam az arcát.-Szí….szív…szívesen.-dadogta kicsit zavartan a gesztusomtól.
Berendezkedtünk már mint Chrisnek segítettem elpakolni a ruháit és a konzerv ételeit és minden egyéb másokat a lakásban. Megmutattam neki, hogy a zuhany hol van meg minden. S a teraszra is kimentünk és a messzeségben látszódott a tenger! –Gyönyörű a kilátás!-ámult el a haverom. –Amúgy irigyellek érte.-nevettem. S tényleg, minden reggel kiülhet és élvezheti a tengerparti látványt.
Délután még ott voltam nála és éppen egy pletykát próbáltunk össze hozni. Már nagyon jól megvoltunk és kicsit elterelődött a téma, hogy régen láttuk egymást. Éppen az asztalnak támaszkodtunk és egymásra néztünk. – És mondd, milyen érzés kitaszítottnak lenni? Mármint, hogy apád úgy csinál mintha ott se lennél. Meg se kérdezi, hogy mi van veled? És inkább keresztbe tenne neked?-kérdezte szomorúan mikor elmeséltem neki,hogy mióta ott vagyok rosszabb a viszonyunk. –Hát nem mondhatom egy tökéletes apja-lánya viszonynak… Érted én vagyok az első szülött lánya,de sose figyelt rám,még 10 évesen se….Mikor megmutattam neki a rajzaimat mindig azt vágta rá,hogy majd később megnézi és soha nem nézte meg ott volt érintetlenül az asztalán. Titokban lestem, hogy megnézi-e ,de nem tette…és anyát kellett megkérdeznem,hogy apa mit mondott a rajzokra amiket csináltam neki?Anya meg azt füllentette, hogy tetszenek neki és még rajzoljak neki. Szorgalmasan rajzolgattam míg ki nem fejlődött a tehetségem a művészetben. Hát ez van, sajnálom, hogy így alakult, de a célom az,hogy vissza szerezzem a vagyonomat örökre!-és közben a ceruzát forgattam az asztalon. – De inkább nem az,hogy javuljon a kapcsolat köztetek?-kérdezte döbbenten Chris. – Hát…. Jobban szereti Annabelle-t mint engem…Sajnos nem fog ez változni,ha anyát se szerette és évekig csalta akkor engem se szerethet…Szerinted miért akar keresztbe tenni nekem? -lehajtottam a fejem és sírni kezdtem. Chris gyengéden magához ölelt és a hátamat simogatta. Jól eső érzés fogott el és felnéztem rá és sajnos nemcsak barátként, mivel sokkal többet érzek iránta..
Este 10 körül már totál kómásan lementünk enni valamit a konyhába. Elővettem egy felvágottat és egy előre szeletelt kenyeret. Megvajaztuk és paradicsomot is felvágtunk hozzá. Egymás elé ültünk és ettünk. –Figyelj,van egy ötletem. Mivel eléggé késő van,mit szólnál hozzá, ha itt aludnál? Megünnepeljük, hogy van egy lakásom.-és kacsintott egyet. –Ja úgy mint gyerekkorunkban? Juj az jó volt az első horror film!-nevettem mikor vissza emlékeztem a gyerekkorunkra. Chris is nevetett. Megittuk még az utolsó cseppig a teát és én elvonultam zuhanyozni, Chris addig betett egy vígjátékot a dvd-be. 5 perc alatt készen voltam és mivel nem volt nálam pizsama, a haverom pólóját vettem fel,ami eléggé nagy volt rám. Chris magas termetű fekete hajú,szemüveges csávó. És kicsit izmos is. Mikor felvettem a pólóját különös izgatottság jött rám. Úgy éreztem magam mint egy randizó lány. Sajnos ez nem randi hanem munkakör és barátság..én azért titokban azt képzelem, hogy ez egy randi.;) A film után elaludtunk a kanapén. Reggel úgy ébredtem, hogy Chris-szen fekszem. Ő pedig átkarolta a vállamat. Láttam, hogy egy pléddel be vagyunk takarva. Hűha azért rendes tőle, hogy betakart. Feltápászkodtam és nyújtózkodva ásítottam. Chris is ébredezett és kereste a szemüvegét. –Hűha,jó reggelt. Látom jó a pizsamája kisasszony. Más lányok mindig elfutottak a mosdóba,hogy megszabaduljanak tőle.-nevetett. Csalódottan vettem észre, hogy voltak már barátnői…De mit számít ez. Most mi vagyunk ketten és közben titokban szerelmes vagyok belé…. Reggeli után egyből elmentünk egy újság nyomdához és kinyomtattuk az OK! Magazinnál a cikket. A címlapon apám és ezzel a szalaggal: „Eltitkolt trónörökös?Mit tudunk róla és mit nem?” mikor kézhez kaptuk az első példányt úgy elkezdtünk nevetni, hogy sírtunk tőle.
Gyorsan hazamentem és bebújtam az ágyba. Apám rontott be a szobámba:- Kinek pletykáltad el ezt a dolgot?-kérdezte dühösen és elém dobta az újságot. Én pedig úgy tettem mintha nagyon-nagyon álmos volnék ásítottam és megnéztem a címlapot.-Atyaég!!!!Én is rajta vagyok!-ordítottam színpadiasan. –Nem tudom ki volt az,de tuti, hogy valaki kémkedik utánunk!-apám karba tett kézzel álldogált előttem,úgy csináltam mintha olvasnám a cikket,de legbelül röhögtem.-A soha nem látott lányát???-kérdeztem színészi tehetségemmel.-ez felháborító!-mondtam hozzá. Apám pedig kiment a szobámból, és mikor becsukta az ajtót én felpattantam és ugráltam az ágyon és sikongattam mint egy 5 éves. Nagyon jól éreztem magam!
Lementem reggelizni és leültem az asztalhoz mindenkinek udvariasan köszöntem és úri lány módon elkezdtem reggelizni. Annabelle megint csak nézett és a fejét csóválta. Apa pedig kiszólt az inasnak,hogy tűntesse el a villából az összes OK! Magazint. Persze az inasok és a szobalányok és még a konyhások is nevettek mikor lementem krumplit pucolni. Segítettem az olasz szakácsnak Armandónak. Ő a család szakácsa. Mindenki aki ott van szolgálónak az mind anya ismerősei. Mióta ott vagyok nagyon örülnek nekem azt mondják én vagyok méltó ennek a helynek. És nagyon kedves lánynak titulálnak,sőt nagyon boldogok, hogy helyre fogom hozni a régi családi életet. Éppen jelenleg ezen dolgozom, de már érzem, hogy a célomat lassan, de biztosan elérem. Nem sokkal később a konyhából kijövet a biztonsági őrök álltak a bejárati ajtónál. Mivel 500 Kg-os az ajtó nem tudnak bejönni,de hát akkor is, nem tudjuk mire képesek az újságírók és a lesi fotósok. Apa teljes nyugalommal jött le a lépcsőn és figyeltem, hogy reagál a dolgokra.-Látom ma túl népszerűek vagyunk-mondta nekem lazán. Én nekem meg leesett az állam!!! Nem hiszem el,ennél frappánsabb cikket kéne írnunk Chris-szel!
Találkoztunk egy kávézóban és mondtam neki, hogy nem hatották meg a rosszindulatú pletykát és idéztem neki a „ma túl népszerűek vagyunk” szöveget… A haverom a döbbenettől nem jutott szóhoz.-Most akkor mi legyen?-kérdeztem. Chris kicsit elgondolkozott. Közben kevergettem a kávémat,nem volt hozzá gesztusom agyalni kéne, hogy hogyan szabaduljak meg ettől a csalótól! –Tudod, mesélted még előző este, hogy vannak volt barátnői, mi lenne, ha holnap az lenne a címlapon?-kérdezte a haverom. Én pedig örömömben megöleltem. S végül kicsit elhúzódtam tőle mert még megijed…
Este már készen voltunk a kis pikás cikkünkkel. A sok borozgatás megadta a fantáziánkat és eléggé mocskos dolgokat írtunk az ex-barátnőiről. És ezzel a címmel: „Vajon ezek miatt hagyta el első feleségét?Tényleg a pénz miatt szerette?Az első szülött gyermeke mit szól hozzá?EZ BOTRÁNYOS!”
Chrissel jókat nevetgéltünk és végül egymás mellett ültünk le és az íróasztalba pakoltuk be a papírokat,ollókat,tollakat. Mikor leejtettem egy ceruzát egyszerre hajoltunk le és egymáshoz ért a kezünk. Hirtelen szikrát éreztem a bőrömben. Közben átjárta a testemet egy különös érzés. Egymásra néztünk és Chris finoman megsimogatta a karomat. Felálltunk és szemben a nyakát átfontam,ő pedig a derekamat fogta és hirtelen szomjúsággal elkezdtünk csókolózni. Közben a nyakamra vándorolt én pedig a mennyekben éreztem magam. Chris a falhoz döntött és egyre jobban csókolt összevissza,le vette a szemüvegét és kigombolta az ingét. Totálisan beindultunk egymásra és azt akartam, hogy soha ne érjen véget ez a pillanat. S végül az ágyra döntött. Fantasztikus érzés volt!!! Reggel boldogan ébredtem fel, és úgy gondoltam, hogy ez már több mint barátság. Mikor kimentem a teraszra magamba lélegeztem a friss levegőből,nagyon boldog vagyok! Éreztem ,hogy Chris közeledik hozzám és hátulról átölelt és belecsókolt a nyakamba. Hmmm akkor ezt tényleg nemcsak a bor tehette! Az eltitkolt érzelmünk csak most bontakozik ki igazán. –Jó reggelt hercegnőm,készen állsz egy kis meg botránkoztatásra?-kérdezte viccesen. –Jaj menj a fenébe!-mondtam jókedvűen. Reggeli után elmentünk a nyomdászhoz és mikor kézhez kaptuk a magazint megint nevettünk. A postaládába raktam az újságot és gyorsan bebújtam az ágyba. Ezúttal a szobalány jött be ébreszteni. –Jó reggelt!-köszöntem neki előre. A szobalány meglepődött, hogy itt üdvözlöm,mit sem sejtve. Elhúzta a függönyt és az ágyamra tette a frissen vasalt ruhámat. Felöltöztem és lementem az ebédlőbe szokás szerint. Apám már végleg kiborult és totálisan megőrűlt! Még Annabelle-el is ordított a reggelinél. Nem mertem bemenni, aztán bementem. Apám fogcsikorgatva rám nézett:- Ha megtudom, hogy te voltál nagyon megbánod!!-fenyegetett meg a személyzetek és a lánya előtt apám. Éppen Marie jött be és nyájasan üdvözölte a népet.-Charlest, hagyd már ezt a szegény kislányt. Nem ő csinálta! Mi köze lehetne a sajtóhoz? Hiszen minden újságíró téged és Petrát akarja!-nyugtázta le a nagynéném és elkezdte kenni a pirítósra a vajat. –Aaaaggggrrrrrrrrrr!!!!!!!-mordult fel idegesen apám és felállt az asztaltól és kiviharzott. Marie pedig megszólalt:- Hát Charles-nek néha fáj a múlt és az igazság és nehezen törődik bele, hogy nem ő a jogos a vagyonra… És csúnya dolgokat tett és nem csodálom, hogy mindenáron bosszút akar állni rajtad és édesanyádon.-jelentette ki. Ekkor jöttem rá, hogy apám valósággal megőrűlt! Nagyon mérgesen én is viharoztam az ebédlőből és csak úgy forrt bennem a bosszúság, és mindenáron el akarom küldetni apámat az én HÁZAMBÓL! 12kor Chris-hez mentem és becsengettem a lakására. Éppen ott volt valaki nála és sokáig tartott míg eljutott az ajtóig. Mikor kinyitotta az ajtót félmeztelenül jelent meg és meglepetten nézett rám:-Öööö szia….itt van az egyik haverom.-mondta félszegen. Közben egy csajhang szólalt meg a háttérben:-Na Chris gyere már olyan jó veled!Hahó mi van megjött a pizza?-kérdezte szemtelenül és odament Chrishez és átfogta a felsőtestét…Engem pedig az ájulgatás kerülgetett. Chris becsapott??? Sőt nem csak becsapott még meg is csalt…-De…de én azt hittem,hogy járunk!-fakadtam ki dühösen. S berontottam a lakásba és ők pedig bámultak rám. –Ti jártok?-kérdezte a kis hülye csajszi. Látszik, hogy éppen nem egy épeszű csajt fogott ki magának. Azt hiszi, hogy én is az a fajta lány vagyok??? –Angela bocsáss meg!-szólalt meg Chris,de a kiscsaj fogta magát és melltartóstul mindenestül kirohant a lakásból. Chris pedig szégyellősen rám nézett:-Tényleg járunk??-kérdezte. Argggg… Na ezért nem szoktam bepasizni velem egykorúakkal… Áááhhh elegem van.-Figyelj én most megyek nem bírom tovább. Nem is jártunk,de ha te így gondolod…szakítok veled…És köszönöm a közreműködést és hogy bízhattam benned,majd elküldöm a pénzt és majd megoldom magam a családi problémáimat. Köszönöm,hogy támogattál..- „testileg-lelkileg”gondoltam a végére,de ezeket már nem mondtam ki. Összeszedtem a cuccaimat és elmentem onnan.
Kicsit összezuhanva,de tartottam magam a média számára. A riporterek a villa kapuja előtt táboroztak és apa gondolkodik, hogy kihívja a rendőrséget. Felőlem azt csinál amit akar a lényeg, hogy ne legyenek itt mert idegesítőek.
Másnap reggel egy álmatlan éjszaka után szédelegve mentem le és láttam, hogy egy nekem címezett levélke csücsül az asztalon. Mikor kinyitottam majdnem elájultam Chris írt, hogy sajnálja ami történt csak a csaj nyomult rá egy kávézóban mikor a laptopján dolgozott és leitatta egy bárban és az ágyban kötöttek ki. Kéri, hogy dolgozzak vele tovább. Így hát kénytelen voltam felhívni és nyeglén benyögtem neki, hogy oké,de ha még egy ilyen lesz akkor mehet vissza Londonba a pénzzel együtt. Délután Chris át is jött, úgy benyomult a villába, hogy az őrök üldözték, hogy ez a lesi fotós betolakodott. Mondtam a biztonsági őröknek, hogy ő egy jó haverom én hívtam ide. Bementünk a szobámba. –Óh bébi,de hiányoztál nekem.-nyomult hevesen Chris.-Héj mi a bajod?Miért csinálod ezt?-kérdeztem csodálkozva. Tényleg nem értem, hogy mi baja,valami szoknyavadász, csak megjátssza, hogy jó fiú? De őt nem érdekelte és már fogdosott össze-vissza.-Hééé állj már le!-szóltam rá. –Ne állj ellen bébim! Tudod, olyan csábító vagy mint egy érett eper darab. Nem bírtam ki nélküled és azért kezdtem ki azzal a csajjal.-és az ágyra lökött. S rám hajolt és megcsókolt.-Ah…-de ráakartam szólni és ez jött ki a számon!!!Áááááááááááááááááá nem hiszem el miért csinálja ezt velem.-Látom élvezed.-suttogta és megcsókolta a nyakamat is. Ez a gyenge pontom és ilyenkor totálisan elveszek az öntudatlanságtól.
A heves herce-hurca után kicsit megbánva éreztem magam. Ha valóban szeret akkor miért csinálja ezt? Én bevallom őszintén,hogy imádom őt minden porcikámmal és valami megmagyarázhatatlan kötelék van köztünk…Ez lenne a szerelem? Nem hiszem el,hogy belementem ebbe a hülye játékba! Egyből felpattantam az ágyból és ki akartam menni a szobámból. De Chris időben felkelt és az ajtó elé állt.-Hova?Hova?-kérdezte mosolyogva. Megfogta a kezem és a földre rántott. –Nem mész sehova! Te a szeretőm vagy világos?-ordított velem. Úgy megijedtem tőle,hogy fogtam magam és bezárkóztam a fürdőbe. 1 óra múlva már elzsibbadt a lábam az ücsörgéstől és jól kisírtam magam,közben már Chris bekopogott:- Petrus,ne haragudj…Tudom, hogy durva voltam veled, de haragudtam, hogy azt mondtad, nem nézted ki belőlem, hogy ilyen szajhákkal hálok..De őszintén az ital tette velem…és csak beakartam bizonyítani neked, hogy szeretlek!-fakadt ki az ajtó előtt. Felálltam és kinyitottam az ajtót. –Oké megbocsájtok..de többé ne csinálj ilyet…Úgy féltem, hogy elveszítelek és nem tudom folytatni a harcot apámmal.-és Chrishez léptem és megcsókoltam.
A héten elkezdődött a harc és jobbnál jobb címlapokat és cikkeket gyártottunk Chris-szel és apám már valósággal megboldondult az igazságtól. Annyira, hogy bekellett záratni a bolondokházába. A villát és az örökséget hivatalosan is megkaptam és senki sem nyúlhat hozzám csak az utódóm vagy a hozzám tartozó rokon. Én Annabelle-re gondoltam akiről kiderült, hogy ál-leszbikusságot folytatott a barátnőjével, hogy ne mehessen férjhez 40-50 éves pasikhoz. Így bemutatta a titkos viszonyból maradt pasiját: George-t. Tényleg összeillenek. Így Annabelle-l szorosabb lett a köztünk levő kötelékek. Anyámék bejelentették, hogy megszülettek az ikrek: Rose és Richard lett a nevük, el is hozták őket Los Angelesbe és meghívtam őket egy hónapra a villába. A nagynéném pedig bepasizott és nagyon boldog. Chris pedig a hasamra tette a kezét és 18 évesen várom az első babámat. Nagyon izgi! És most lezárult az örökösnő naplója! Sziasztok!